európai integráció

Borzalmas hatása lenne a magyar EU-kilépésnek, a britek pedig akár vissza is léphetnek

Borzalmas hatása lenne a magyar EU-kilépésnek, a britek pedig akár vissza is léphetnek

Sok kicsi ország egyedül nem képes arra, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért a szorosabb európai integráció felé kell elmozdulni, de a föderális Európa még egy emberöltő távlatában sem reális – hangsúlyozta a Portfolio 20 éves kitekintő interjúsorozatának újabb felvonásában Darvas Zsolt. A világhírű brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója és a Corvinus Egyetem munkatársa szerint 2040-re már szinte az összes uniós tagország az eurózóna tagja lehet, és akár újra visszaléphetnek az EU-ba a britek is. Ha viszont Magyarország kilépne az EU-ból, akkor a Huxitnek súlyos gazdasági következményei lennének: „az ide települt vállalatok jelentős részének elvándorlásával járna, komoly gazdasági visszaesést és munkanélküliség emelkedést okozva”. Darvas számos témában megosztotta gondolatait és kutatási tapasztalatait, így az olasz gazdaság szenvedéséről, a kereskedelmi háború kifutásáról, a kelet-közép-európai felzárkózás lehetőségeiről és arról is, hogy személy szerint mit tart a legsúlyosabb világszintű problémának.

Az EU legfőbb kihívásai is szóba kerülnek az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen

Az elmúlt másfél-két évtizedben gyakorlatilag nem volt olyan év, hogy európai uniós témákat ne tárgyalt volna a közgazdász-vándorgyűlés és ez az idei nyíregyházi eseményen sem lesz másként. Szeptember 6-án, pénteken ugyanis külön szekció foglalkozik majd az európai integráció aktualitásaival. Így szó lesz majd a májusi európai parlamenti választásokat követően újraformálódó Európai Unió erőviszonyairól, a Brexit hatásairól, de szó lesz kohéziós politikáról és európai növekedési modellről egyaránt.

A magyarok fele szeretne mélyebb EU-integrációt

A magyarok 51 százaléka támogatja az Európai Unió tagállamainak szorosabb integrációját, de ennek kiteljesedett formáját, az Európai Egyesült Államok koncepcióját csak a társadalom nagyjából ötöde támogatná - derült ki a 24.hu megrendelésére a Závecz Research által áprilisban készített reprezentatív felmérésből.

Magyar és cseh EU-kilépés bukkan fel a következő évek forgatókönyvei között

Öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel Közép-Európa számára 2025-ig a Visegrad Insight és a GMF közös tanulmánya, és a forgatókönyvek az illiberalizmus EU-n belüli győzelmétől kezdve az integrációs erők felülkerekedésén át egy új közép-európai tavaszig terjednek - foglalja össze a kedden Brüsszelben bemutatott tanulmányt a Bruxinfo. Az egyik forgatókönyv azzal számol, hogy Magyarországon a 2022-es parlamenti választásokkal együtt az EU-ból való kilépésről is népszavazást tartanak és ezen a szűk többség a kilépést választja majd.

Most lett volna Merkel nagy napja, de nem élt vele - Esésre felkészülni!

Ott lett volna a most csütörtöki díjátadó ünnepségen a nagy lehetőség, hogy Angela Merkel német kancellár végre nyilvánosan határozottan elköteleződjön az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott uniós reformlépések támogatása mellett, de mégsem tette, ez pedig újra az euró esését hozhatja a következő hónapokban - mutat rá elemzésében a Commerzbank.

Nobel-díjas közgazdász: Magyarország a világ csúcsához tartozik

A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.

Nagyratörő tervei vannak Merkelnek és Macronnak az EU jövőjéről

"Több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének, nem akadályoztatva azon államok által, amelyek erre nem vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni" - hangsúlyozta mai párizsi beszédében Emmanuel Macron köztársasági elnök, amellyel a többsávosnak mondott EU modelljét szorgalmazta újra, de a nagyjából 10 területre kiterjedő részletes tervével megvárja a szeptember 24-i német választást. Ennek nagy esélyese Angela Merkel német kancellár, aki szintén érintette ma az EU jövőjével kapcsolatos témát és megerősítette, hogy jó ötletnek tartja a közös eurózóna költségvetés létrehozását, és azt is, hogy az euróövezeti állandó válságkezelési mechanizmus (ESM) alapjaira építsenek fel egy új intézményt, az euróövezeti valutaalapot (EMF).

Beszólt Magyarországnak és Lengyelországnak a szlovák miniszterelnök

"Az a politikámnak az alapja, hogy legyünk közel Európa magjához, Németországhoz és Franciaországhoz" és bár "együtt akarok működni a Visegrádi Négyekkel, de Szlovákiának az EU az alapvető érdeke" - jelentette ki a különutas Magyarország és Lengyelország felé beszólásként értelmezhető mondatokat tegnap Robert Fico szlovák kormányfő.

Merkel: megváltozott a véleményem az EU-ról

A tavalyi brit népszavazás és az idei holland és francia választási eredmények megváltoztatták az Európai Unióval kapcsolatos megítélésemet és megéri harcolni a még erősebb EU-ért - többek között ezeket jelentette ki egy szombati választási gyűlésen Angela Merkel német kancellár. Az EU melletti nagyon határozott kiállás időzítése nem véletlen: csütörtökön volt a közös német-francia kormányülés, amelyen fontos döntések születtek, ma vasárnap pedig Merkel fő kihívója mondja el az EU és Németország jövőjével kapcsolatos beszédét. Erről külön cikkünk:

Kiszivárgott a brüsszeli anyag, ami álmatlan éjszakákat okozhat Orbánéknak

A most szerdai uniós biztosi ülésen többen is támogatták azt, hogy az EU jövőbeli költségvetési irányairól szóló vitaanyag tegye megfontolásra érdemesnek azt, hogy a jogállamisági kritériumokhoz kössék a kohéziós támogatások kifizethetőségét - tudta meg a Bruxinfo. Az anyag végső szövegéről a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferencia után szerdán szavaznak, de ha bele is kerül a végső változatba ez az árukapcsolás (amit májusban a németek már felvetettek, de az Európai Bizottság elnöke ellenez), akkor is csak elvi síkon, opcióként és csak nagyon röviden fog belekerülni. Ettől ez még rendkívül fontos jelzés lehet Magyarországnak, amely egyébként is több kritikát kapott az utóbbi napokban is, részben a jogállamisági viták miatt:

Orbán nagy változásokra figyelmeztet ősztől

A szeptemberi német választások után arra lehet számítani, hogy a német-francia tengely jelentős reformokat fog szorgalmazni az Európai Unióban - jelezte a ma véget ért kétnapos EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kormányfő. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nagy előrelépésekhez nem feltétlenül van szükség a lisszaboni szerződés módosítására, anélkül is lehet haladni az integrációban. Mindketten, illetve Donald Tusk Európai Tanács elnök is azt mondta, hogy a brit kormányfő által tett felajánlás a Brexit-utáni uniós állampolgári jogokra nem elég.

Újra címlapon Magyarország: másodrendűek lehetünk a jövő Európájában

A Duna jelenti az új törésvonalat az Európai Unióban: a folyótól keletre fekvő országok egy részében a korrupció és a független intézmények elleni politikai támadások aláássák a jogállamiságot, ez pedig az európai integráció újabb hullámában másodrendű országokká teheti például Magyarországot - emeli ki hétfői véleménycikkében a The Wall Street Journal (WSJ) publicistája.

Ki akar itt Európai Egyesült Államokat?

Az uniós tagállamok túlnyomó része a jelenlegi status quo fenntartása mellett van, és csak egy törpe kisebbség támogatja a mélyebb integrációt. Többek között ez a következtetés szűrhető le abból a 28 tagállamra kiterjedő tanulmányból, ami az országok EU-hoz való viszonyát és EU-val szembeni várakozásait próbálta górcső alá venni.

Lázárékhoz kerülnek az EU-integrációs feladatok

A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörökjelentős része - ehhez kapcsolódóan csütörtöki ülésén fogadott el egy módosító javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.